Bemutatkozás - A világom

Ez vagyok én. Egy jövendőbeli Alkotómester, egy olyan világban, melynek létezéséről senki sem tud. Világunk hasonló a Földihez, de van egy kis eltérés. Nálunk különleges képességű emberek is élnek, ők az Alkotómesterek. A közlekedés is egy kicsit eltérő, mivel nálunk a levegőben hasító vonatok is csatlakoznak a tömegközlekedéshez.

Ugye az elején említettem, hogy én is Alkotómester leszek. De, hogy mi a különleges bennem, azt magam sem tudom.

Ő itt a nővérem, Alina, de mindenki csak Linának vagy Linek hívja. Ő már Alkotómester, különleges képessége, hogy bármiből képes előállítani egy kamerát, azt pedig bárhová képes felszerelni, úgy, hogy senki sem veszi észre a titokban megbújó fényképezőt. Így készítette rólam azt a képet, amin egy fa ágán ülök.

Ő itt Lucas, a legjobb barátom. Ő is Alkotómester lesz, aminek teljes szívemből örülök, mert nem hinném, hogy egyedül végig tudnám csinálni. Rendkívül vonzódik a vízhez, úgyhogy azt hiszem neki valami ezzel kapcsolatos képessége lesz. Ha szükségem van rá, mindig tudom, hogy hol találom. Az erdő közepén van egy tó, ott készült ez a kép is, bár a víz pont lemaradt róla.

A szüleimről nincs sok emlékem. Kiskoromban meghaltak. Egy fát ábrázoló medált hagytak rám, melyet azóta soha sem vettem le. A nővérem nevelt, de szerencsére közben sikerült testvérnek megmaradnia és nem átváltoznia szülővé. Így elég erős kötelék alakult ki köztünk. Majd Alkotó lett, így a Bölcs, vagyis a mesterek irányítója, biztosított nekünk otthont. Lucasnak sem élnek a szülei. A nagybátyja egy Alkotó, így befogadta őt. Együtt lettünk magántanulók. Mindent tudunk egymásról, bár sosem beszéltünk a múltról. Van egy titkos búvóhelyünk az erdőben. Az elmúlt években kisebb-nagyobb megszakításokkal építgettük, szinte már tökéletesre fejlesztve. Időnként kijövünk ide és megtárgyaljuk, hogy mégis milyen képességünk lesz és, hogy milyen lesz Alkotónak lenni. Nos, ezt hamarosan megtudjuk, ugyanis egy hét múlva lesz a Beavatás.